Mindenki életében van olyan időszak, amikor olyan helyzetbe kerül, hogy úgy érzi, egyedül már nem boldogul.
Lehet, hogy csak egy nyomasztó érzés jelenik meg, hogy valami nincs rendben, de meg sem tudja igazán fogalmazni, hogy mi lehet a baj.
Esetleg tudja, hogy mi a gond, de fogalma sincs róla, hogy mit tegyen.
Vagy az is előfordulhat, hogy csupán megerősítést vár abban, hogy jó úton indult el és halad a probléma megoldása felé.
A felvázolt három élethelyzet bármelyikének alapvető érzése a lelki egyensúly hiányának megjelenése.
Ugyanis amíg "középpontunkban" élünk, onnan könnyedén el tudjuk rendezni a dolgainkat, s így pszichés egyensúlyunk fennmarad. Ám ebből a középpontból - a körülmények változásának, életünk kihívásainak, eseményeinek köszönhetően - rendszerint kibillenünk, s ilyenkor meg-meginog az egyensúlyi helyzet. Még ekkor sincs baj, hiszen életünk során, tapasztalatainkon keresztül többé-kevésbé már megtanultuk, hogyan tudunk oda önerőnkből, hétköznapi erőfeszítések árán újra és újra visszakerülni. Rendszerint sikerrel járunk, s újra jól érezzük magunkat a bőrünkben.
A segítség szükségességét akkor érezzük meg, amikor - valami miatt - ezt az egyensúlyi helyzetet már egyáltalán nem, vagy csak időlegesen, s akkor is csupán nagy nehézségek árán tudjuk elérni. Ilyenkor jól jön(ne) a szakavatott segítség.
A segítségkéréshez bátorság is kell, s én szeretném Önt bátorítani. Ha valamilyen okból még nem szánta rá magát, hogy belefog abba a problémamegoldó folyamatba, melyben igénybe veszi egy pszichológus segítségét is, javaslok egy orientálódó találkozást, ami segíthet a döntésben.
Lehet, hogy csak egy kis lökés kell az egyensúly visszaszerzéséhez, egy „kapcsolót kell átállítani”, ami néhány konzultáció alkalmával, akár meg is történhet. Az esetek többségében azonban több találkozás, tartósabb munka kell ahhoz, hogy s segítségért folyamodó egyenesbe jöjjön.